A zene és az alkohol között nincs is akkora különbség?
Nem olyan régen olvastam egy érdekes cikket a zenehallgatásról. Arról szólt, hogy a zenehallgatás milyen hatással van az agyi funkciókra. A kutatásból az derült ki, hogy az agy jutalmazási rendszere hasonlóan reagál a zenére, mint mondjuk amikor más kellemes ingereket tapasztalunk, ilyen pl. az, ha valamilyen finom ételt fogyasztunk, pénzhez jutunk vagy pedig alkoholt fogyasztunk. Ezek közül az alkohollal azért óvatosabbnak kell bánni, mint a másik kettő örömforrással, hiszen ha csak ezzel stimuláljuk a jutalmazási rendszerünket, akkor könnyen a “rabjává” válhatunk. Amilyen könnyen ez akár megtörténhet, annál nehezebb leszokni róla. Na, de vajon mikortól beszélhetünk alkoholizmusról? Erre a https://felepulok.hu/ egyik blogbejegyzése révén kaphattam választ. Az egyik alkoholizmus fokozatairól szóló bejegyzésében, részletesen taglalják, hogy ki számít alkoholistának és ki nem; mi számít normálisnak; mi az a toleranciaszint; ki az, aki még nem alkoholista; mi a kóros ivás szintje; mik az alkoholizmus megnyilvánulásának fajtái; milyen típusok vannak és azokra mik jellemzők.
Az alkoholnak van addiktív potenciálja
Ebből a blogbejegyzésből kiderült, hogy az alkohol pszichoaktív anyag, aminek addiktív potenciálja van. Ez azt jelenti, hogy rendszeres fogyasztása hozzászokáshoz, függőséghez vezethet bárkinél, illetve mindenkinél. Ebből kifolyólag a https://felepulok.hu/ szerint: mindenki, aki alkoholt fogyaszt, az kockázati ivónak számít, ugyanis hosszútávon a toleranciaszint növekedhet, és végül kialakulhat a függőség. A szociális ivókat, még nem tartják alkoholistáknak. Ők azok, akik ritkán, ünnepi alkalmakkor, kis mértékben, társaságban, és mindig ugyanannyi mennyiségű alkoholt fogyasztanak. Itt értelemszerűen a ritkán és a kis mértékben szavakon van a hangsúly. Ha valaki ezen a szinten azonban túllép, akkor viszont már kóros ivókról beszélhetünk. Ennek két tipikus formáját különböztetik meg: az egyik a “TV-ivás” és a másik a “problémás ivás.” A „TV-ivás”: gyakori, heti több alkalommal, vagy akár mindennap történő ivás. Például munka után otthon 2-3 sör vagy fröccs, vagy munkatársakkal italozás hazafelé menet stb. Ezzel a formával az a baj, hogy ez a fokozódó gyakoriságú és mértékű ivás vezet el az alkoholfüggőséghez. A “problémás ivás” lényege pedig az, hogy az érintett vélt vagy valós problémákra hivatkozva iszik, és ezt olyan meggyőzően teszi, hogy a környezetében élőkből megértést, elfogadást, sajnálatot, együttérzést vált ki. Aki ilyenekre hivatkozva iszik, annak már biztosan alkoholproblémája van. Ezeken kívül még említést tesznek az alkoholizmus megnyilvánulásának fajtáiról is.7
Van még remény
Természetesen van remény a felépülésre, de ehhez fel kell ismerni az alkoholizmus jeleit és merni kell segítséget kérni. Akár a https://felepulok.hu/ honlapon is megtehetik ezt azok az emberek, akik szeretnének felépülni. Az Addiktológiai- és Családkonzultációs Központ egy 28 napos felépülési program keretén belül segít lépésről lépésre elsajátítani a tartós józansághoz szükséges módszereket. A weboldalon további részletekkel is szolgálnak a programot illetően, valamint az árakról is lehet tájékozódni.
Visszatérve a fentebb említett cikkre: jobban járunk, ha az alkohol helyett valami mást választunk, hogy az agyunk jutalmazási központját stimuláljuk. Inkább hallgassunk meg egy-egy jó számot, vagy menjünk el egy koncertre. Esetleg, együnk valahol egy finom ebédet vagy vacsorát.